Utóbbi időben a sport a munka miatt nagyon háttérbe szorult, több fronton kellett helyt állni, volt, hogy késő estig dolgoztunk! Egy-másfél héttel a verseny előtt még nagyon izgultam, de csütörtökön edzőmmel Marik Balázzsal való utolsó egyeztetés során valami elképesztő nyugalom szállt meg! Átbeszéltünk mindent az úszás kivételével, a kerékpár és a futás pulzuszónáit, nagyon akartam ezt a versenyt…
Szombaton még átvettem a High5 szeretetcsomagját, kiegészítve egy-két plusz frissítővel is ami szintén bekerült a dobozba – köszönöm Bereczki Laci! Átbeszéltük a frissítési stratégiát mit, mikor, mivel…
Nagyon bíztam még a Wellstar Imune készítményében, itt a Spirulina alga hatását használtam ki amely szerintem többet ér mint egy multivitamin. Ugyanakkor a vitális anyag ellátása sem utolsó 300%-kal több kalcium, mint a tejben, 2300%-kal több vas, mint a spenótban, 3900%-kal több béta-karotin, mint a sárgarépában 375%-kal több fehérje, mint a tofuban.
Úszás elött csapatbulit tartottunk ahol többiek is észrevették a nyugalmamat, ami például a fordítva felvett neoprén is jól mutatott…
Első versenyszám: 2100m úszás (többiek mérték)
igyekeztem hátulról indulni, nem kapkodtam nem futottam sétáltam a vízben! Péter Attila a partról kommentálta az eseményeket, mennyi ideig lehet sétálni stb. , de nem foglalkoztam vele! Kinéztem magamnak a fordító piros bolyát csak az létezett számomra. Legugoltam a vízbe igy beengedve a vizet a neoprénbe. Elkezdtem úszni, szépen nyugodtan elnyújtva ahogyan Kerekes Ábel tanította, nem siettem sehová, kényelmes tempóban utaztam, szerintem már-már az utolsó helyen. 4-5 karcsapás után igyekeztem ismét mindig ránéztem a bolyára meg van-e még, de szerencsére nem távolodott sőt határozottan közeledett. Versenyezni kezdtem egy mellúszóval…első piros bolya megkerülve a partról nagyon távolinak tűnt, de sikeresen minden gond nélkül elértem odáig. A tavalyi úszáson tapasztalt félelem egyszerűen eltűnt, nem volt félelem, nem volt pánik, majdnem flow érzésem volt…
kb.1100m nél ki kellett menni a vízből itt Futanyu és Annadoktor hajszolt bele a vízbe, nem siettem, ahogy megyek túloldalon a vízbe megjelent Szebeni Endre mögöttem, ez jóóóóó gondoltam nem is úsztam olyan rosszat. Ekkor Futanyu közli a hírt 30 percnél járok, hűűűűű ez nagyon jó. A parádénak vége ismét játszunk hableányt, a piros bolyákat sárga váltja fel, de ez sem zavar úgy úszom mintha világ életemben ezt csináltam volna természetesen nyugodtan..Jó lehetnék gyorsabb is, de ezzel most nem foglalkozom… úszás vége 54:47 PB
Depóban kicsit elszötymörögtem az időt, traktorosat játszottam a Sherpámmal, nevéhez híven a kerékpárom elvontatta a depóban lévő dolgaimat. A többiek hatalmas kiabálására megfordulva láttam, hogy a Sherpám teszi a dolgát cipel egy kis plusz súlyt is. Lefektetem a kerékpárt erre leesik a lánc…basszus Feri, nyugi….
Kerékpár: itt a megbeszélt pulzust már az elején nem tudtam betartani, de igyekeztem ahol lehet pörgetni első körben felmértem a lehetőségeket igyekeztem mindenhol frissíteni. Edzéseken már tesztelt szendvicseket a meghatározott időben, a lehetőségekhez képest amikor az út engedte elfogyasztottam. Itt nem csak rizsa volt az egész vagy fél pályás útlezárás, az útvonalbiztosító motorosokon kívül nem volt gépjármű forgalom a kerékpáros pályán! Első kör végén a B784-es szurkoló csapatnak nagyon tudtam örülni, olyannyira, hogy szinte fordulni is majdnem elfelejtettem. Mondjuk nem volt nekem túl egyértelmű a mezőny végén, hogy itt fordulni kell…Második körben bátrabban nyomtam a pedált, a pulzussal is jobban tudtam játszani 24,20km/h átlagsebességgel teljesítettem a második versenyszámot 3:43:09-es idővel.
Második depóm kicsit jobban sikerült, bár a kerékpáros kesztyű a kezemen maradt 20 bringa mellett elfutva jutott a tudatomra, hogy valami nem stimmel, na mind1 futás vissza…
Futás egész jól indult bár 165 alá egyszerűen nem tudtam lebokszolni a pulzusomat, haladtam tovább…pár kósza esőcsepp jelezte, jön a hűtés…így igyekeztem óvatosan hidratálni magam, mert nagy esőre számítottam. High5 frissítést a kerékpáros mezem zsebei tartalmazták, így nem nagyon volt gond a pontos frissítő terv végrehajtására. első körben megismerve a futópályát apró sétákkal teljesítettem. Megnyílt az ég csatornája, ezzel nekem semmi bajom nem volt második körben rendeződött a pulzusom is az eső hatására, ugyanakkor már a futó terv is összeállt mikor kell kicsit lassítani és mikor lehet kicsit növelni a sebességet! Az eső csak nem akart alább hagyni a harmadik körben sem, pedig Péter Attila szerint 10 perc múlva abba kellene maradni. Bár én azért fohászkodtam, hogy ne hagyja abba, mert ez nekem nagyon jól esett… Cipőm a harmadik kör végére olyan tiszta lett, mintha új lenne, jót tett neki a néhol bokáig érő víz, de mosolyogva futottam tovább. Utolsó körre 40 percem maradt, itt már tudtam, hogy nagyon kellene futni, hogy meglegyen így utólag csak a 3. kört kellett volna leklónozni – ez nem sikerült….
A célba érkezéskor az az eredményjelző 7:31:04-et mutatott, nem sikerült szintidőn belül teljesíteni az első féltávú versenyemet, de kit érdekel…
panferik.wordpress.com 